"Harry szemszöge"
Mi a baj Nina?-érdeklődött Cory.
-Semmi,semmi.-majd egy könnycsepp is végigfutott az arcán.
-Mi az?Nina!Mond el mi a baj?-faggattam én tovább.
-Tudjátok hogy anyával össze vesztünk..most-most kaptam egy telefont hogy-hogy-hüppögött Nina-anya meghalt.-fakadt ki Nina.
-Gyere ide semmi baj.-nyugtattam miközben megöleltem és simogattam a hátát.
-A legnagyobb baj az hogy nem tudom hogy mondjam ezt el Louis-nak...-folytatta Nina sírást.
-Mit is?-jött le Louis
-Louis.Tudom hogy nem fogsz neki örülni.De-de anya meghalt.-mondta el Nina újra ezt a mondatot.
Louis reakciója váratlan volt.Oda lépett Niná-hoz és szorosan magához ölelte.Láttam hogy egy könnycsepp is legurult az arcán.Majd egy szót sem szólt és felszaladt az emeletre.Rögtön utána szaladtam.
-Louis!Louis!-kiabáltam hiába.
Felért az emeletre bemenekült a szobájába.Eddig ilyesmi elő sem fordult.
-Louis!-erre rám csapta az ajtót.
Hiába kopogtam.Hiába kiabáltam.Semmi.
"Kat szemszöge"
Reggel mire felkeltem Louis nem volt mellettem.De jobb is volt ez így.Legalább nem látott úgy mint egy roncsot.Szóval kikeltem a puha ágyból.Találtam egy ki nem nyitott colás üveget.Gyorsan meghúztam.Majd megkerestem a táskám és kivettem belőle a ruhám.Fel is öltöztem.
Kimentem.Láttam ahogy Harry Louis szobájának ajtaját veri.Mikor meglátott engem azonnal magához hívott.
-Kat gyere!-hívogatott Harry.
-Mi az? Ott van Louis?-kérdeztem.
-Igen.Meghalt az anyja.Kérlek csald ki valahogy!-mondta Harry.
-Louis.-kopogtam-Louis kérlek engedj be.
Kinyitotta az ajtót.Bementem és leültem az ágyra.
-Mi a baj?Louis.-kérdeztem.
-Vesztettél már el úgy valakit hogy előtte haragban voltál vele?-kérdezte.
-Igen..pontosan tudom milyen szar érzés.
"Vissza tekintés"
-Várj állj!-kiabáltam a barátnőm után.
-Nincs szükségem rád!Nincs szükségem senkire!-Majd tovább ment.
Én futottam utána mikor elvesztettem.Hirtelen sikítást hallottam.Rögtön a hang irányába vettettem magam.Utána már soha többet nem látthattam a barátnőm.
"Visszatekintés vége"
-Csak akkor érzed igazán milyen fontos volt az a valakid mikor már elvesztetted...-mondta Louis.
-Igazad van..gyere ide.-mondtam majd szorosan magamhoz öleltem.
Ő szorosan magához ölelt.Szerettem mikor ilyeneket csinált.Gyorsan oda jött Destini is.
-Okey.Készen élsz egy táncórára vagy inkább kihagyod?
-Megyek.Nem akarom hogy nélkülem éld át a kalandokat.
Majd megcsókolt.
-Akkor megyek öltözni.-puszit nyomtam az arcára és átmentem a szobámba.
Gondoltam ha már Louis ilyen rosszkedvű elmegyek vele sétálni.Majd akkor kibeszéli a lelkét.Mivel ilyenkor októberben már korán sötétedik ezért a parkba kevesen járnak.Majd akkor elmegyünk oda.
Így már készen is álltam a tánc órára.Mikor Louis-t is sikerült kirángatnom lementünk a konyhába.Mindkettőnk nagyon boldog volt mikor meglátta...
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)

.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)

.jpg)
.jpg)


.jpg)
.jpg)
.jpg)